Fejlődő ország

Egyszerűsítjük az adózást és ösztönözzük a vállalkozást, mert az állam feladata, hogy elősegítse a magyarok boldogulását.

Célunk, hogy minél több magyar termék és szolgáltatás legyen világszerte versenyképes. A nyitott világra és technológiai fejlődésre nem problémaként, hanem lehetőségként tekintünk. Felzárkózásunk zálogát az innovatív hazai cégek és a növekvő tudású magyar munkaerő jelentik: az Európai Unió tagállamaként a világ legnagyobb piacára termelhetünk.

Tudásalapú gazdaságot építünk, amely lépést tart a világgal. Közös gazdasági sikereinkhez a város és a vidék, kis-, közép- és nagyvállalatok is hozzátesznek. Szigorúbban lépünk fel a visszaélésekkel szemben, hogy ne a korrupció, hanem a valós teljesítmény alapján dőljön el, hogy ki lesz sikeres.

Mit tesz egy fejlődő országért a Momentum? Például:
  1. Új adótípus évente csak egyszer, egy csomagban vezethető be.
  2. Kivezetjük a papíralapú számlázást.
  3. Megszüntetjük a szolgáltató szektor különadóit.
  4. Kiszorítjuk az offshore hátterű cégeket a gazdaságból és a közbeszerzésekből.
  5. Adó- és járulékkedvezményeket biztosítunk a startupoknak.
  6. Vállalkozói Erasmust, nemzetközi üzleti partner- és tudásmegosztó programot indítunk.
  7. Adókedvezményekkel ösztönözzük kisvállalatok közös beruházásait.
  8. Felkészítjük a magyar gazdákat a 21. század kihívásaira: versenyképes, tudásalapú és intenzív gazdálkodást hozunk létre.
  9. A jelenlegi összeg háromszorosára növeljük a közösségi vidékfejlesztésre szánt források arányát.
1.

Egyszerű és kiszámítható vállalkozási környezet, önkorlátozó állam

Vállalatvezetők körében végzett felmérések szerint a legnagyobb növekedési akadályt a kiszámíthatatlan környezet, a lassú adminisztráció és a haverokra szabott diszkriminatív adók és szabályok jelentik. Az állami intézményrendszerbe vetett bizalom történelmi mélységben van.

Betartható szabályokat! Támogató hivatalokat!

Az okos állam feladata olyan közeget teremteni, amelyben a vállalkozások idejüket és energiájukat nem adminisztratív munkára pazarolják, és nem érzik úgy, hogy a hivatalok az ő büntetésükre törekednek. A vállalkozók mindennapjaihoz kell szabni a környezetet, hogy ők arra koncentrálhassanak, amiben a legjobbak: az értékteremtésre, a versenyben való helytállásra, a fogyasztók igényeinek kielégítésére.

  • Hivatalok, amik nem büntetnek, hanem támogatnak
  • Betartható és életszerű szabályok
  • Kiszámíthatóság, lehetőség a hosszú távú tervezésre
  • Hivatalok és eljárások kötelező közérthetősége
„Minden az új vállalkozások ellen dolgozik, egy csomó szabály betarthatatlan.”
–– inditsukbe.hu
hazahozott tudás
Üzleti környezet Új-Zélandon

Új-Zéland méltán érdemelte ki a Világbank listáján az első helyet mint a legjobb üzleti környezetet biztosító ország. A vállalkozás indítás megkönnyítésével, kiszámítható környezettel, a szabályozási rendszer egyszerűsítésével sikeresen pezsdítették fel az ország üzleti életét. Ezen a listán Magyarország jelenleg a 41. helyet foglalja el.

Indokolási kötelezettség megfordítása

Plusz korlátozások létrehozásakor ezeket indokolnia kelljen az államnak, és ha az ok elmúlik, akkor az állampolgár kezdeményezhesse a korlátozás megszüntetését - illetve ha büntetést kap, akkor azt erre hivatkozva támadhassa meg (pl. sebességkorlátozó táblák, amelyek útfelújítás miatt kerülnek ki, majd ott maradnak az úton).

Gazdasági bíróságok fejlesztése

Egy versenyképes gazdaság keretrendszerének létrehozásához elengedhetetlen a gyors és a jogállamiság követelményeinek megfelelő igazságszolgáltatási rendszer. A gazdasági szereplők alapvető elvárása a vitás ügyek szakszerű és gyors eldöntése. Jelenleg ennek az igazságszolgáltatás (nem kizárólag gazdasági ügyekben, de azokban különösen) nem tud eleget tenni - elsősorban a megfelelő képzettség és kapacitás hiánya miatt. A cél a jelenlegi struktúra sajátosságainak figyelembe vétele mellett a meglévő értékek megőrzése, az alaptörvényben meghatározott és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek betartásával a 21. század gazdaságának megfelelő, leginkább a KKV-k által elvárt minőségi szinten való igazságszolgáltatás. Ezt a bírók a gazdasági kérdésekben történő képzésével és megfelelő infrastruktúra biztosításával lehet elérni.

Új adónem csak évente egyszer, egy csomagban!

A piaci szereplők a gazdasági környezetbe vetett bizalmuk, ezáltal a beruházási hajlandóságuk egyik alapvető sarokköve a közép- és hosszútávon kiszámítható adórendszer. Elfogadhatatlan az adóéven belüli többszöri adótörvény-módosítás! Új adónem csak évente egyszer, egy csomagban vezethető be, a szabályozási változásokat pedig össze kell hangolni éven belül.

Az állam a saját működésének finanszírozása során nem élhet vissza az erőfölényével, nem járhat el önkényesen. Ennek megfelelően a törvényhozásnak világosan és átláthatóan megfogalmazott, tartalmában a jogállamiságnak megfelelő törvényben (nem „salátatörvényben”), meghatározott türelmi időszakokat és a jelenleginél hosszabb felkészülési időt hagyva kell jogszabályokat alkotnia. Az államnak és ezen belül az adóhatóságnak az elhibázott adószedési tevékenység miatt okozott károkért egyértelműen felelősséget kell vállalnia és a sértett adózót kártalanítani kell.

„Az instabil, kiszámíthatatlan gazdasági környezetben nem mernek az emberek vállalkozni.”
–– Kornél, Eger
Kisadók megszüntetése

A Momentum felülvizsgálja az 5 milliárd forint alatti bevételt generáló adónemeket. Magyarországon ma 59 adónem van, ezek között számos olyan, ami csekély költségvetési bevételt generál, de a vállalkozásokra adminisztrációs terhet ró, az államigazgatásnak pedig felesleges kiadásokat jelent. Azokat az adónemeket, amelyek nem szolgálnak hatékonyan valamilyen közcélt, a Momentum eltörli. Ha az eltörölt adónem egy adott intézmény vagy alap bevétele volt, azok finanszírozását más költségvetési forrásból biztosítjuk.

Állami audit a közhivatalokban

Az Állami Számvevőszék auditokat tart a közhivatalokban, közintézményekben. Ezek során azt vizsgálják, hogy általában véve az ügyintézés mennyire hatékony, mekkora a költsége az adminisztrációs terheknek. Ebbe beleágyazható egy közigazgatási reformjavaslat: a hivatalok tegyenek vállalásokat az adminisztratív terhek csökkentésére, illetve a hatékonyabb működésre. A vállalás sikeres teljesítése esetén pozitív (akár valamilyen pénzügyi) ösztönzőben részesülnek, rossz működés esetén akár büntethetőek is legyenek.

„Nagyon sokat kellene egyszerűsíteni az adminisztratív terheken.”
–– inditsukbe.hu
Hivatali tájékoztatás közérthetően

Ahogyan egy kísérleti program keretében jelenleg is törekednek a bírósági dokumentumok közérthetőbbé tételére, úgy ez más hivatalokra is kiterjeszthető (pl. az Oktatási Hivatalra). Olyan programokat indítunk (jelentések érthető formában adott hivatal honlapján), amik az átláthatóbb és érthetőbb tájékoztatást segítik.

Nyilvános adatok közvetlen cseréje állami intézmények között

Magánszemélyeknek vagy cégeknek ne legyen szükséges többször is benyújtani vagy kikérni olyan hivatalos adatokat, amik egyébként nyilvánosak. Az állami intézmények kommunikáljanak egymással, és osszák meg egymás közt igény szerint ezeket a hozzáférhető adatokat!

„A papír papírjához is papír kell ebben az országban…”
–– inditsukbe.hu

Gyors ügyintézést! Az elektronikus fizetési módok és hivatali ügyintézések fejlesztése

Egy okos állam pénzt takarít meg, és a gazdaság fehéredését ösztönzi a modern, online fizetési módok elterjesztésével, az e-közigazgatás eszközeinek elérhetővé tételével. Az online platformok teremtette átláthatóság a bizalom növelésére is alkalmas.

  • Gyors és online ügyintézés
  • A távlati cél a készpénzmentes társadalom - az átláthatóbb, fehérebb pénzforgalomért
  • Egyszerűbb, kényelmesebb és biztonságosabb fizetési módok és eljárások
Az elektronikus és online pénzforgalmat ösztönző fejlesztések támogatása

A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a fizetési módok modernizálásával 100 milliárd forint fölötti költségmegtakarítás érhető el országos szinten. Ezért az államnak érdemes befektetnie a pénzforgalom digitalizálásába: ennek eszköze lehet a vállalkozóknak nyújtott támogatási program POS terminálok telepítésére.

Hazahozott tudás
Készpénzmentes társadalom Svédországban

A készpénz a feketepiac melegágya, ha megszűnne a készpénzes fizetés, sokkal nehezebbé válna a pénzek tisztára mosása. Svédországban a legmagasabb a készpénzmentes fizetések aránya, meghaladja a 80%-ot. Eközben Magyarországon nagyjából 20% az arány. Svédországban a tömegközlekedési eszközökön csak kártyával lehetséges jegyet venni, az árusok pedig legálisan elutasíthatják a készpénzes fizetés lehetőségét.

Papíralapú számlázás kivezetése

Cél a papíralapú számlák fokozatos kivezetése; alacsony értékhatárig elég a vevő adatai nélküli nyugta is. Nem kell majd a mindennapokban külön az ügyfélszolgálatnál számlát csináltatni vagy fenntartani a sort azért, mert később szeretnéd elszámoltatni a vásárlásod.

Ügyfélközpontú hivatalok

A közigazgatási hivatalokban elsődleges cél, hogy egyszerűsítsük a folyamatokat és ezáltal időt spóroljunk az ügyfeleknek. Ennek érdekében minden állampolgár számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy visszajelzést adjon az ügyintézések folyamatával kapcsolatban. Mindegy, hogy személyes vagy online ügyintézésről van szó, a legfontosabb, hogy hatékony legyen a folyamat, ne kelljen sokadszorra ugyanazokat a személyes adatokat bevinni vagy újabb igazolványképet készíttetni. Online ügyintézés során egyszerűen mérhető, hogy egy ügyfél mennyi időt tölt el az ügyintézéssel vagy épp hány kattintásába kerül egy adminisztrációs tevékenység. Ugyanezt a folyamatot a személyes ügyintézés folyamán is lehet monitorozni és az alapján fejleszteni az ügyintézési folyamatokat.

Adózás egy számlára

Az adózók egyetlen számlára fizethetik majd adótartozásaikat a NAV-nál, az adónemenkénti szétválogatáshoz a NAV-nak minden információ rendelkezésre kell, hogy álljon.

2.

Tisztességes verseny - kivételezés, korrupció és csalás nélkül

A mindent átszövő korrupció miatt ma nem a piaci verseny ösztönzői mozgatják a gazdaság erőforrásait, amik így nem is a leghatékonyabb módon kerülnek felhasználásra, csökkentve ezáltal minden dolgozó erőfeszítéseinek eredményét és mindannyiunk jólétét.

A jelenlegi jogi bizonytalanságban a vállalatok nem tudnak hosszú távra tervezni, ami visszaveti beruházásaikat, értékteremtő képességüket és az általuk fizetett béreket is. A Momentum Magyarországán olyan intézményrendszer támogatja a gazdaságot, melyben nem a korrupció, hanem a verseny és a valós teljesítmény alapján dől el, hogy ki sikeres. Ahol jogbiztonság van, szigorú törvények védik a magántulajdont, és a verseny tisztaságát, a piacok zavartalan működését független intézmények garantálják.

Diszkriminatív adózás felszámolása, állami mamutvállalatok újraszabályozása

Az okos államban a tisztességes verseny garantálja, hogy az fog boldogulni, aki jobb teljesítményt mutat fel - nem pedig az, akinek több politikai kapcsolata van. A tisztességes versenyben egyenlők a versenyfeltételek, a mindenkire egyformán vonatkozó szabályok biztosítják, hogy az értékteremtés elnyerje a jutalmát.

  • A diszkriminatív adók és szabályozások kivezetése és tiltása
  • Pénznyelő állami mamutvállalatok hatékonyabbá tétele
  • Tisztességes és elfogulatlan bíró: a Versenyhivatal
  • A tőzsde fejlesztése az átláthatóbb vállalati működésért
  • A magánszektort behálózó korrupció felszámolása
Társasági adózás

A társasági adó kulcsát a jelenlegi 9%-ról 12%-ra emeljük. Az így befolyó adóbevételt a vállalkozóknak és fogyasztóknak egyaránt kedvező áfa- és járulékcsökkentésre fordítjuk. Átalakítjuk a tao-kedvezmények rendszerét is. A visszaélés melegágyának számító látványsport-támogatásra igénybevehető adókedvezmény rendszerét megszüntetjük, de az így a központi költségvetésbe befolyó összeget továbbra is a sportélet támogatására fordítjuk. A kulturális tao-kedvezmény rendszerét ezzel szemben megtartanánk, sőt a felajánlások kedvezményezetti körét bővítenénk, hogy a felajánlásokból több intézménytípus részesülhessen.

Egyszerűsítjük a kisadózókat segítő adók rendszerét

Az elmúlt évtizedekben több, a kis- és középvállalatok, illetve egyéni vállalkozók adózását segíteni hivatott adózási módot vezettek be (EVA, KIVA, EKHO, KATA), melyek népszerűek, azonban bonyolultabbá teszik az adórendszert, illetve sok esetben az adófizetési kötelezettség kijátszását is elősegítik. Ezért a Momentum az érdekképviseletekkel való konzultációt követően egyes adózási formák összevonásával vagy az igénybevételi feltételek módosításával (pl. bevételi plafon csökkentése) tenné hatékonyabbá az adórendszert, melyben egy-egy kedvezményes adózási formula célozná az egyéni és mikrovállalkozásokat illetve a kis- és középvállalatokat.

Vállalati adók diszkriminációmentessége: az ágazati különadók kivezetése

A hálózatos iparágakat (energia, távközlés) és közműveket sújtó különadók szöges ellentétben állnak a szektorsemlegesség elvével, a kormány diszkriminatív sarcának tekinthetők. Ezek a különadók rendkívül kártékonyak, ugyanis az infrastrukturális beruházási és karbantartási tevékenységre is rombolóan hatnak, ami kevesebb beruházáshoz, a hálózatok amortizációjához, így munkahelyek megszűnéséhez és a szolgáltatások minőségének romlásához vezetnek már rövid távon is. Ugyanakkor ezeken a területeken magas a bővülési és növekedési potenciál. Ezért négy év alatt teljesen kivezetjük a ágazati különadókat.

A bankadó átalakítása

A válság rámutatott, hogy a pénzügyi vállalkozások esetén indokolt a szigorúbb szabályozás és valamilyen regulatív különadó fenntartása. Azonban ennek célja elsősorban nem a kormányzati bevételek növelése kell legyen, hanem a pénzügyi szereplők fenntartható és tisztességes működés irányába való ösztönzése. Ezért a pénzintézeteket terhelő különadó (bankadó) megmaradna, de radikálisan átalakítanánk, hogy a Fidesz kormány általi újabb különadóba bújtatott pénzszerző rendszere helyett egy ténylegesen hatékonyan és átláthatóan működő pénzügyi szektor legyen Magyarországon.

A haveri cégek érdekében hozott szabályozások lebontása

Meg kell szüntetni a szolgáltató vállalkozások elleni hadjáratot. A kormány szisztematikusan bünteti a szolgáltatások piacán levő cégeket, nemcsak különadókkal, hanem kiszámíthatatlanul változó szabályozásokkal és az ágazatba belépés korlátozásával is. Ez nemcsak diszkriminatív, de a termelők számára is káros, mivel a szolgáltató szektor azok számára is szolgáltat. A káros szabályozások megszüntetése többek között a trafikpiacon vagy a kiskereskedelemben a haveroknak juttatott járadékok felszámolását is jelenti.

„Nem lehet vállalkozni, kb. le van osztva, hogy ki teheti meg.”
–– X.Y., Szolnok
Új piacszabályozás

Több területen, például az energia- vagy a közlekedési ágazatban szükség van a monopolhelyzetű állami nagyvállalatok újraszabályozására. Szét kell választani a versenyeztethető tevékenységeket a természetes monopóliumoktól. Valódi versenyt kell kikényszeríteni az előbbiben; itt az államnak csak a keretszabályok megalkotására kell szorítkoznia, tulajdonosként nem szabad megnyilvánulnia. A természetes monopóliumokat pedig hatékonyságra ösztönző, szigorú szabályozás alá kell vonni.

Megerősített versenyhivatal és szabályozó hatóságok

Mint sok más területet, mára a szabályozásra létrehozott hatóságokat is egyre inkább érinti a tapogatózó háttéralkukra épülő kultúra, ami gátat szab a gyors, hatékony és független döntéshozatalnak. A szabályozói intézményeken belül meg kell adni a lehetőséget az önálló munkára, a szakmai vélemény szabadságára. A szabályozó hivatalok vegyenek részt aktívabban a szakmai életben, konferenciákon és tudományos munkában, mert ezekkel a társadalmi kontroll is javul. A döntések alaposabb és a nagyközönség számára is megismerhető indoklására van szükség.

A tőzsde fejlesztése, a tőzsdére lépés ösztönzése a nagyobb átláthatóságért

A cégeknek legyen vonzó lehetőség a tőzsdére lépés - csökkentett adminisztratív költségekkel, adózási előnyökkel. Meg kell szüntetni a menedzsmentet védő, és a tulajdonosi értéket romboló szabályokat (lex MOL, opciós és saját részvény alapú praktikák).

Korrupciómentes közbeszerzések

El kell érni a vállalkozásokat összességében hátráltató (csak kiválasztott cégeket favorizáló) korrupció visszaszorítását, elsősorban a nagy értékű közbeszerzések terén. Célunk, hogy azok a vállalatok, amelyek csak azért nyernek nagy értékű projekteket, mert közel állnak a Fideszhez és Orbán holdudvarához, ne vehessenek részt közbeszerzésekben. A Momentum Magyarországán a közbeszerzések nem a pártfinanszírozás és a teljesítmény nélküli egyéni meggazdagodás eszközei, hanem az ország érdekeit szolgálják.

„A normaszegés és normakerülés a meghatározó hozzáállás.”
–– inditsukbe.hu

Visszaszorítjuk a feketegazdaságot!

A Momentum Magyarországán nem az jelenti a teljesítményt, hogy melyik cég vagy magánszemély tud kreatívabban könyvelni és jogi kiskapukat találni. Az adórendszer és adminisztráció egyszerűsítésével és átalakításával, a NAV adatgyűjtési és elemzési kapacitásainak fejlesztésével, szabályozási rendszerek átalakításával visszaszorítjuk a csalásokat, kifehérítjük a gazdaságot.

Digitalizált gazdaság - számonkérhető vállalatok

Folytatni kell az online pénztárgépek bevezetésével és a folyamatban lévő online számlázással elindult trendet. A technológiai lehetőségeket kihasználva szélesíteni a kell a NAV által gyűjtött adatok körét és fejleszteni az elemzési kapacitásokat a személyiségi jogi előírások szigorú ás átlátható betartásával együtt. Az új típusú adatgyűjtések lehetővé teszik, hogy az adóadminisztrációs terhek jelentős részét átvállalja a NAV, és szélesítse az automatikusan kitöltött adóbevallások körét. A készpénzes fizetések visszaszorítása erősíteni fogja ezt a folyamatot, a feketén és szürkén gazdálkodó vállalatoknak egyre szűkül majd a mozgástere.

Ne érje meg a szürkefoglalkoztatás!

A kis- és középvállalatok esetében a szürkefoglalkoztatás egy fontos oka a bérre és a tőkejövedelemre rakodó terhek közötti óriási különbség. Igencsak megéri osztalékként kivenni cégből a pénzt a tulajdonosnak, amit aztán készpénzben, feketén tud szétosztani az alkalmazottai között.

A Momentumnak ezért stratégiai célja a bért terhelő adóék csökkentése, ami nemzetközileg kiugróan magas és csökkentésétől a foglalkoztatás bővülése, a gazdaság fehéredése várható. Eltöröljük az 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot.

Az EHO 450 000 forintos felső plafonjának eltörlésével alulról is szűkítjük a osztalékot és a béreket terhelő adóékek közti különbséget.

Új eszközök az áfacsalás ellen

Évről évre sok száz milliárd forintnyi adóbevétel nem érkezik be az ÁFÁ-ból. Részben a be nem vallott bevételek, részben szervezett nemzetközi áfacsaló hálózatok okozzák a kiesést. A be nem vallott bevételek csökkenését a készpénzes fizetések visszaszorításával, áfalottó bevezetésével érjük el. A nemzetközi áfacsaló hálózatok elleni fellépéshez erősíteni fogjuk a EU-n belüli és kívüli adóhatóságokkal való együttműködést, a mindenkori EU-s szabályozást követve vizsgálni fogjuk a fordított ÁFA kiterjesztésének lehetőségét, és figyelemmel kísérjük az erre irányuló kísérleteket más országokban.

Hazahozott tudás
Szlovák áfalottó

Szlovákiában 2013-ban vezették be az áfalottót. A nyugtákon lévő kóddal lehet regisztrálni a lottóra a hetente sorsolt pénznyereményekért. A vevők érdekeltté válnak a számlakérésben, ezáltal fehéredik a gazdaság. Szlovákiában a megnövekedett adóbevételeknek köszönhetően négyszeresen térülnek meg a kifizetett nyeremények.

Kifehérített lakbérpiac

A lakatlansági díj olyan plusz terhet róna a tulajdonosokra, hogy nem éri meg feketén kiadni a lakást, az albérlő bejelentésére motivál, ezáltal fehéríti a piacot. Továbbá, mivel a kibővített lakbér-cafetéria alapja egy bérleti szerződés, illetve bejelentett lakbér lesz, ez további fehérítő hatással bír.

3.

A 21. század gazdasága

Hazánk az elmúlt években még távolabb került a felzárkózás kulcsát jelentő céltól - hogy minél több olyan tudásalapú munkahely jöjjön létre, amely világszínvonalú technológiát alkalmaz, így a bérek is egyre jobban közelítsék a nyugat-európai szintet.

Az üzleti környezet romlása azt is eredményezte, hogy a magánberuházási kedv történelmi mélységbe zuhant, a vállalatok nem fejlesztenek, nem ruháznak be a jövőbe. A rohamos technológiai fejlődés korában ez a biztos leszakadás receptje.

Kutatás-Fejlesztés-Innováció Stratégia

Az új ipari forradalom nem a távoli jövő, hanem a jelen valósága. Létfontosságú, hogy Magyarország a fejlődésbe bekapcsolódni tudó, innovatív országok közé tartozzon, és az erősségeinkre támaszkodva megalapozzuk a hosszú távú versenyképességünket. Ehhez az államnak segítenie kell a fejlődés útjában álló gátak lebontásával.

  • Innovációs hajlandóság és potenciál fejlesztése
  • Felzárkózás a magasabb hozzáadott értékű ágazatokban
  • A szereplők kooperációjának erősítése
  • Pályázati hatékonyság növelése
Hazahozott tudás
Finnország innovációi

Finnország fejlődése és sikere követendő példa a tudásalapú társadalommá való átalakulásban. A hetvenes évektől kezdően megnövelt ráfordításokkal, szisztematikusan újította meg innovációs rendszerét. Ennek eredményképp olyan vállalatok váltak globális tényezővé, mint a Nokia, a Rovio Entertainment (Angry birds), a Fiskars vagy az Elcoteq. Az ország K+F ráfordítása 1999 óta meghaladta a GDP 2,8%-át.

K+F+I ráfordítások növelése

A megfelelő fejlettség eléréséhez nem elegendő megközelíteni az EU-átlagot, a vezető államok közé kell tartoznunk. Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a versenytársakkal, növelnünk kell a GDP-arányos K+F+I ráfordítást. A támogatásokban fontos a regionális prioritások meghatározása, hogy az ország minden régiója bekapcsolódhasson a tudásalapú gazdaságba.

Strukturális hatékonyság növelése

Önmagában a pénzügyi keret megemelése nem garantálja az eredményt. Megfelelő elosztási, követési és ellenőrzési rendszer kialakítása is szükséges a sikerességhez. A pályázatok hatékonyságának növelése érdekében szükség van a kutatási területek priorizálására, a támogatások eredményességgel történő kapcsolására, valamint szigorúbb nyomonkövetésre és háttértámogatásra a korábbi tapasztalattal nem rendelkező pályázók esetében. Fontos a közbeszerzési eljárások gyorsítása kifejezetten a K+F pályázatok területén.

A szereplők együttműködésének javítása

Ha a kutatók, oktatási intézmények és piaci szereplők szorosan együttműködnek, és szektoronkénti vagy regionális hálózatokba szerveződnek, több és jobban használható tudás áramlik az ezt kamatoztatni tudó cégekhez. Ennek fontos eszköze a fizikai infrastruktúra (pl. egyetemi ipari parkok, startup-inkubátorok) fejlesztése.

Hazahozott tudás
Fraunhofer társaság

A Fraunhofer mintegy 69 kutatóintézetet felölelő és 24500 főt foglalkoztató intézményhálózat, amely kulcsszerepet tölt be a német alkalmazott kutatási ökoszisztémában. Részben állami finanszírozású szervezet, ám bevételei jelentős részét ipari megbízások adják. Az állam támogatásának mértéke jelentősen függ a lezárt projektek eredményességétől. A szervezet keretein belül lett kifejlesztve az MP3 hang- és H264/MPEG-4 videótömörítési eljárások, valamint napjaink napelemes megoldásainak meghatározó része.

A KKV-k számára is rendelkezésre álló tudás

Ahhoz, hogy a kisebb cégeink is bekapcsolódhassanak a tudásáramlásba, az állam támogatást nyújt több cég által közösen létrehozott ágazatonkénti kutatóintézetek kialakítására, megfelelő iparági kompetenciákkal - elsősorban az alkalmazott kutatás, termékfejlesztés és innováció területén.

Az innovációt ösztönző környezet

Az innovációs tevékenység hosszú távon az oktatás fejlesztésén múlik: a logikai és problémamegoldó készségeket, a nyitottságot és együttműködést, valamint a kreatív gondolkodást elsősorban az oktatási rendszeren keresztül lehet fejleszteni.

„Összeszerelünk ahelyett, hogy innoválnánk, újítanánk és gazdaságosan termelnénk vagy fejlesztenénk a szolgáltató szektort”
–– inditsukbe.hu

Digitális gazdaság stratégia

Ahogyan a számítási kapacitás, az adatgyűjtés és az adattárolás költsége folyamatosan csökken a világban, úgy egyre inkább az internetre költözik a gazdasági és szociális életünk. Fontos, hogy Magyarország gazdasága minden fronton kihasználja a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket, ezért az államnak aktívan segítenie kell a vállalkozásokat a digitális gazdaságban való sikeres helytállásban.

Digitális alapcsomag vállalkozásoknak

Magyarországon sok KKV-nak komoly nehézséget jelent a digitalizáció és az új technológiák bevezetése. Ennek következtében nehezen tudják felvenni a versenyt a nagyvállalatokkal és a külföldi cégekkel. Megoldásképpen a Momentum a piaci szereplők szolgáltatásainak támogatásán keresztül kínál kedvezményes digitalizációs csomagokat a KKV-k számára. Ezek a csomagok a KKV-k legfőbb digitális igényeire lesznek szabva, kezdve a vállalkozások digitális térben való megjelenítésétől az adatkezelési és számlázó rendszerek felállításán át egészen az egyszerűbb vállalatirányítási rendszerek bevezetéséig.

Sharing economy - közösségi gazdaság feltételeinek megteremtése

Számos tanulmány szerint a megosztásra épülő gazdaság új munkahelyeket teremt, és korábban soha nem látott hatékonyságot eredményez. A szemünk előtt nő fel egy olyan generáció, amely már nem tartja fontosnak, hogy autót vagy például fúrógépet vegyen magának, megelégszik azzal is, ha bérelni tudja azokat, amikor szüksége van rá. A Momentum nem betiltaná az Uber-t és hasonló alkalmazásokat, hanem külön törvényben szabályozná a közösségi megosztásra épülő cégeket, hogy azok megfelelő mértékű adót fizetve és a munkavállalói jogokat biztosítva eredményesen tudjanak hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez.

21. századi megoldások
Digitalizáció és startup kultúra észtországban

A 2000-es évek elején Észtország a fejlődés egy új szintjére lépett, és gazdaságát átfogó digitalizáció alá vetette, amely lehetőséget hozott a startup kultúra megerősödésére. Mára a high-tech iparág Észtország GDP-jének 15%-át teszi ki, illetve lakosságához mérten a legtöbb startup is itt születik. A népszavazások, az egészségügy, az oktatás, valamint a közigazgatás is magasan digitalizált, ami nagyban hozzájárult az ország gazdasági növekedéséhez. A startup kultúrát az állam is intenzíven támogatja, a http://www.startupestonia.ee állami honlap például a vállalkozók és befektetők összeköttetésére szolgál.

Budapest mint startup központ

A Momentum Magyarországán Budapest egy innovatív, pezsgő startup központként kerül fel a régió és Európa térképére. A Főváros és a regionális kockázatitőke csoportok közös támogatásával létrehozunk egy non-profit szervezetet, amelynek legfőbb feladatai közé tartozik Budapest, mint régiós és európai startup központ népszerűsítése, tematikus startup fesztiválok szervezése, a legígéretesebb magyarországi startup vállalkozások széleskörű támogatása, valamint az itthoni startupok és regionális befektetők közötti kapcsolat szorosabbra fűzése.

Startup inkubátorok

Egyetemekhez közeli regionális központok segítségével lehetővé tesszük, hogy az innovatív ötletek versenyképes termékké formálódhassanak, valamint a létrejövő vállalkozások megtegyék első lépéseiket a piacra lépés felé. Így a startupok ellenőrzött, de mégis rugalmas keretek között tudják fejleszteni termékeiket, szolgáltatásaikat és megtalálni a növekedésük útját.

4.

Magyarország a világban. Külgazdasági stratégia

A külgazdasági politika 2010-től prioritássá vált Magyarország számára. Az ötlet önmagában nem rossz, de a megvalósítás katasztrofális lett.

A jelenlegi rendszert három strukturális probléma hatja át: egyrészt a korrupció és a kormányközeli üzletemberek elsőbbsége, másrészt a külgazdaság ideológiai festékkel való leöntése. Mindebből következik a harmadik hiba, mégpedig a teljes intézményrendszert átható irracionalitás és irreális célok követése. A Momentum megtisztítja a külgazdasági politikát ezektől a hibáktól, és olyan stratégiát fog követni, amellyel nem csak a haverok fognak jól járni, hanem az egész nemzetgazdaság. Ennek kulcseleme a keletre fordulás helyett az európai orientációnk újbóli megerősítése - melynek legfontosabb lépése az euróbevezetés.

Az euró bevezetése

Ha az eurózóna intézményrendszere a jelenlegi irányban fejlődik tovább, Magyarország profitálhat az euró bevezetéséből, így el kell kezdenünk a csatlakozásra való felkészülést. Az eurózóna-tagság révén az élénkülő külkereskedelem, erősödő verseny és csökkenő finanszírozási költségek elősegítik hazánk, különösen a kis- és középvállalati szektor növekedését.

Az euró bevezetésére való szándékunk explicit kifejezése

Ahhoz, hogy az intézményrendszer átalakításába legyen beleszólásunk, jeleznünk kell a nyilvánosság felé, hogy célunk az euró bevezetése, és az erre való felkészülést elkezdjük. Bár az EU tagjaként kötelességünk is az eurózónához való majdani csatlakozás, az elmúlt években Magyarország vezetése látványosan lemondott az ilyen irányú törekvésekről.

A fiskális- és makroprudenciális fegyelem megerősítése

Mivel az euró bevezetésével lemondunk önálló monetáris politikánkról, különösen fontos, hogy a csatlakozást követően is megfelelő költségvetési mozgástér álljon rendelkezésünkre, hogy az esetleges gazdasági visszaeséseket a kormányzat megfelelően tudja kezelni. Magyarországon a deficit- és államadósság-mutatóink az utóbbi években javulnak, egyrészt érdemes ezt a trendet továbbra is fenntartani, másrészt az ennek fenntarthatóságát garantáló intézményi környezetet erősíteni, azaz bevezetni a programalapú költségvetést és középtávú tervezési keretekbe ágyazott szabályokat alkotni, illetve a Költségvetési Tanács szerepét növelni. Olyan Költségvetési Tanácsra van szükség, amelyik független, érdemi szakmai stábbal dolgozik, minden javaslatról független hatásvizsgálatot készít, így valódi ellensúlyát adja a kormányzatnak. Szintén fontos a makroszinten is körültekintő (ún. makroprudenciális) szabályozás megerősítése, amely a hitelbuborékok és a fenntarthatatlan külső egyensúlytalanságok esetleges kialakulását megakadályozza.

Megtisztítjuk a külgazdasági politikát a korrupciótól

Felvesszük a harcot a korrupcióval és a haveri kinevezéseken alapuló politikával. Szakmai szempontok alapján átalakított intézményi struktúrán keresztül fejlesztjük a magyar külgazdasági kapcsolatokat.

  • A kereskedőházak rendszerét felszámoljuk
  • A Nemzeti Befektetési Ügynökségre és az Eximbankra bízzuk a magyar vállalatok külföldi piacokon való segítésének feladatát
Bezárjuk a nemzeti kereskedőházakat

A Magyar Nemzeti Kereskedőházak rendszere tökéletes példája a jelenlegi magyar kormány gazdasági és politikai inkompetenciájának: több tízmilliárd forintból létrejött egy kontinenseken átívelő kereskedőház-hálózat a rosszul felmért kkv-szektor külkereskedelmének támogatására, a célországok alapos ismerete vagy kidolgozott stratégia nélkül. Ennek megfelelően az éves szinten hatmilliárd forintos veszteséget termelő kereskedőházak rendszerét bezárjuk és új alapokra helyezzük a magyar külkereskedelem állami támogatását.

Intézményi reformok az exporttámogatási és befektetésösztönzési rendszerben

A kereskedőházak helyett a magyar cégek itthoni felkészítését a Nemzeti Befektetési Ügynökség és az Eximbank látja majd el, a külföldi érdekképviselet és exporttámogatás pedig a megerősített és a baráti megbízottaktól megtisztított külgazdasági attasé-hálózathoz kerül vissza. Utóbbiak a magyar nagykövetségekkel, konzulátusokkal, és az illetékes minisztérium alá tartozó hivatallal együttműködve végzik majd a munkájukat. A cél, hogy széleskörűen informálják a vállalkozókat a befektetési célország intézményi, adózási, szabályozási, munkaügyi sajátosságairól, megkönnyítve ezzel az ottani piacra jutásukat.

Hamis ideológiák helyett piaci igényeken alapuló célokat és támogatást építünk ki

Az ideológiai alapú cél- és partnerkijelölés helyett racionális, a piaci körülményeknek megfelelő támogatási rendszert építünk ki a külgazdaságban, hogy ne csak a politikailag megfelelő vállalkozók és Putyinnal üzletelő oligarchák járjanak jól a kormány tevékenységével.

  • A közép-európai régióra fókuszáló KKV-támogatási rendszer
KKV-támogatás regionális fókusszal

A magyar kis- és közepes vállalkozásokat támogatjuk a határon túli és a regionális piacokon. A keleti, déli és globális nyitás politikája gúzsba kötötte a magyar külgazdasági politikát. A magyar vállalatok többsége nem Kazahsztánban, Mongóliában vagy Angolában akar befektetni, hanem a visegrádi országokban, Romániában vagy a Balkánon. A Momentum kormányában az exporttámogatási rendszer elsődleges haszonélvezői az exportképes magyar kis- és középvállalkozások, és nem a miniszterelnök barátai.

Hathatós segítség az érvényesüléshez a globális piacon

Segítjük a magyar nagyvállalatokat a globális versenyben. Magyarország rendelkezik a globális piacon sikeresen helytálló és versenyképes vállalatokkal. A Momentum-kormány ezeket a cégeket is ott igyekszik képviselni, ahol azok be akarnak fektetni, és nem ott, ahová a Fidesz küldené őket.

Szakmai alapú külgazdasági fejlesztésbe kezdünk

A Momentum-kormány célja, hogy ideális körülményeket és lehetőségeket teremtsen a lehető legtöbb magyar vállalatnak a nemzetközi piacokon való sikeres részvételhez. Ehhez biztosítjuk a szakmai alapú felkészítést és szabályozási kereteket.

  • A biztonságosan előállított, magas hozzáadott értékű termékek exportjának kiemelt támogatása
  • Szabadkereskedelem támogatása
Erősítjük az élelmiszer-biztonsági strandardokat.

Az olasz mintát követve a hazai élelmiszerminőségi szabványok szigorításával elősegítjük a magyar mezőgazdasági termékek márkáinak felépítését és külpiaci megjelenésüket.

Megerősítjük magyarország szerepét a tranzit-kereskedelemben.

Erősítjük Magyarország tranzit szerepét, mind a légi, mind a közúti, mind a vasúti áruszállítás kapcsán.

A magas hozzáadott értéket teremtő, innovatív vállalkozásokat támogatjuk.

Kiemelten támogatjuk a magas hozzáadott értékű, innovatív termékek exportját, különösen az IT termékeket és szolgáltatásokat. Minden iparágban elősegítjük a high-tech fejlesztést.

Kiállás a szabadkereskedelem mellett

Magyarország számára a protekcionizmus és gazdasági elzárkózás csak káros lehet, ezért támogatjuk az európai szinten megkötött szabadkereskedelmi egyezményeket, amíg azok eleget tesznek a fenntarthatóság elvének és a magyar vállalatok érdekeinek.

5.

Fejlesztéspolitika, vállalkozásfejlesztés, vidékfejlesztés

Az elmúlt 12 évben átlagosan több mint napi 2 milliárd Ft érkezett Magyarországra az Európai Unióból, amely a források gondos felhasználása mellett a nyugati tagállamokhoz való felzárkózásunk lehetőségét kínálta volna számunkra.

A hatástanulmányok, valamint a források felhasználásával kapcsolatos korrupciós ügyek azonban arra engednek következtetni, hogy ezzel a lehetőséggel nem éltünk, a források tervezett kimerítését – így a választásokat – követően pedig a gazdaság teljesítményének jelentős romlására számíthatunk majd.

Fejlesztéspolitika

Célunk, hogy az Európai Unióból érkező támogatások a politikai klientúra építése és a fejlődés látszatának fenntartása helyett Magyarország valódi érdekeit szolgálják. Ezért amellett, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a választások előtt rohamtempóban, felelőtlenül kiírt források felhasználásának ellenőrzésére, aktív szerepet vállalunk egy átláthatóbb és hatékonyabb támogatási rendszer kialakításában.

Lekötött forrásokkal kapcsolatos szabálytalanságok feltárása és kezelése

Kiemelten fontosnak tartjuk az elmúlt évek szabálytalanságainak feltárását, ezért mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a pályázati rendszer működése mellett az elszámoltatás is megtörténjen. Feltárjuk először a pályázati kiírások problémáit, majd kivizsgáljuk a pályázatokkal és a források felhasználásával kapcsolatos hibákat. A feltárt szabálytalanságok jogi következményeinek érvényt szerzünk minden esetben. De az elszámoltatás mellett elengedhetetlen a pályázati rendszer normális működésének fenntartása. Ezért kiírásoknak eleget tevő, szabályos pályázókkal szemben vállalt kötelezettségeinek az állam minden körülmények között eleget fog tenni.

Fennmaradó források hatékony felhasználása

A kormányzat által diktált erőltetett iram miatt kevés felhasználható forrás marad a 2020-ig tartó időszak hátralévő éveire, ugyanakkor ezeken a forrásokon kisebb lesz a felhasználás szabályaiból fakadó sürgető nyomás. Ez lehetőséget biztosít számunkra ez eddig megvalósult fejlesztések hatásainak vizsgálatára. A fennmaradó, viszonylag szűkös forráskeretből a vizsgálatok alapján olyan fejlesztéseket támogatunk majd, melyek a múltban már bizonyítottan eredményesek voltak.

Kis- és középvállalkozások pályáztatásának fejlesztése

A kis- és középvállalkozói kör számára kiírt uniós pályázati felhívások esetében alapvető szemléletváltásra van szükség, ezért véget vetnénk annak a gyakorlatnak, hogy az intézményrendszer lényegében pályázót választ ki. A jelenlegi szemlélet miatt most jellemzően azok az eredményesen működő, kockázatmentes vállalkozók jutnak forráshoz, akik a piacról is képesek lehetnének finanszírozni beruházásaikat. A Momentum szerint nem a pályázókról, hanem az ötleteikről és a megvalósítható üzleti elképzeléseikről kellene dönteni a források odaítélésekor. A pályázóktól fenntartható üzleti tervet kérnénk, és figyelembe vennénk ezt az üzleti tervet az értékelés során. Mindezzel szeretnénk azt elősegíteni, hogy a vállalkozói szférába invesztált EU-s források a termelékenységet és az üzleti eredményt is javítsák az ágazat szereplőinél.

Kiszámítható pályázási rendszer

A pályázatokat tervszerűvé és kiszámíthatóvá tesszük. Minden pályázat elbírásálát fix határidőhöz kötjük, ezáltal is növelve a pályázati pénzek kiszámíthatóságát. Egy későn elbírált pályázat csődbe tudja vinni azokat a vállalatokat, amelyeknek nincs kellő likviditási mozgásterük és a beruházás érdekében kockázatot vállalnak. A Momentum Magyarországán abban ez esetben, ha a megkésett elbírálás miatt egy vállalatot kár ér, az kárpótlást kap az államtól.

Hangsúly az oktatás és az egészségügy fejlesztésén

A jelenlegi fejlesztéspolitikai intézményrendszer egyik komoly stratégiai hiányossága, hogy alig, vagy nagyon kis hatékonysággal képes EU-s forrásokat becsatornázni a nagy ellátórendszerek (oktatási, egészségügyi infrastruktúra) fejlesztésébe. A Momentum a következő programalkotási időszakban egyértelműen több európai forrást fordítana ezekre a célokra, hiszen önerőből nehezen tesszük fenntarthatóvá és hatékonnyá ezeket a területeket és nem történnek meg a szükséges átalakítások. Képviselnénk ennek fontosságát az európai tárgyalásokon, továbbá a magyar rendszert a tervezés során úgy alakítanánk ki, hogy az Operatív Programok minél több lehetőséget teremtsenek a jövőbe történő hatékony, koherens befektetésre, és a nagy ellátórendszerek reformjára.

KKV-fejlesztési stratégia

A duális gazdaság megtörése kulcsfontosságú eleme kell hogy legyen egy új magyar növekedési modellnek. A kis- és középvállalkozások jelentik a gazdaság motorját: ők a legnagyobb foglalkoztatók, így sikereik mindannyiunk jólétét növelik. Egy jövőorientált KKV-fejlesztési stratégia értékeli a vállalkozói törekvést, és azért tesz, hogy minden vállalkozót segítsen a továbblépésben - legyen ez a kicsiből közepessé vagy a közepesből piacvezető magyar céggé válás.

„A vállalkozás szabadsága nagyon gyenge, az üzleti és társadalmi környezet kimondottan ellenséges.”
–– inditsukbe.hu
Vállalkozó Erasmus

A külföldi tanulás, tapasztalatszerzés, hálózatépítés, nemzetközi üzleti partnerségek kialakításának elősegítése támogatott külföldi utakkal, melyek keretében a vállalkozók egy fogadó cégnél töltenek 1-6 hónapot vagy körbejárnak több céget, iparági cégcsoportot. A meglevő, fiatalokat célzó EU-s program kibővítése – mellé pedig tanácsadás, nyelvoktatás, helyi mentor biztosítása.

Kamarai rendszer átalakítása, kötelező kamarai tagdíj eltörlése

A jól működő kamarák alulról szerveződő szektoronkénti együttműködések, amelyek jogi, gazdasági szaktanácsokkal segítik a partner cégeket, találkozási pontot teremtenek számukra. A kamarai rendszernek nem a pénzszerzésre, hanem a szolgáltatásra kell épülnie: ösztönözni és szervezni kell a kisvállalkozók közti együttműködéseket - mert közös érdekérvényesítéssel és fellépéssel a külpiacokon is sikeresebbek lehetnek. Szükség van a kamarák KKV-kra szabott szolgáltatásainak fejlesztésére - pl.: térítésmentes részvétel konferenciákon, tréningek, kiállítási megjelenési lehetőségek, elemezések.

„A kötelező kamarai tagság felesleges, semmi értelmes előnyt nem nyújt.”
–– Zalaegerszeg
Támogatási program, amely az együttműködő cégeket díjazza

Kisebb cégek közös beruházásainak ösztönzése adókedvezménnyel - hogy ki tudják használni a méretükből fakadó piacérzékenységet és közösen hozzájussanak olyan eszközökhöz, amelyre egyenként nem lenne erőforrásuk. Ez a támogatási forma a tudás közös bevonására is lehetőséget ad: a cégek közösen alkalmazhatnak speciális szaktudással rendelkező alkalmazottat.

Regionális képzési központok létrehozása

A nagyobb cégek megengedhetik maguknak, hogy tanácsadói tudást vonjanak be, ami a munka- és folyamatszervezésben segíti őket. A kkv-knek olyan megfizethető, regionálisan rendelkezésre álló szolgáltatásokra van szükségük, ahonnan tanácsadói tudás vonható be a problémáik megoldásához. Tehetségkutató és -támogató programokra van szükség, valamint nagyobb szerepet kell kapnia a munkapiacról kiesők képzésének - amely a munkaerőhiány-problémát is enyhíteni tudja.

Vidékfejlesztés

Visszaadjuk a bizalmat a helyi közösségeknek. Abban hiszünk, hogy a helyben feltérképezett problémákra helyben kell a válaszokat is megadni. Fejlesztések tekintetében nemcsak a beruházási fejlesztéseket, a társadalmi fejlesztéseket is előtérbe helyezzük a közösségek épülése érdekében. Ezekhez a megalapozott fejlesztésekhez szabad mozgásteret és központi háttértámogatást biztosítunk.

  • Önkormányzatiság visszaállítása
  • Területfejlesztési minisztérium felállítása
  • Közösségi vidékfejlesztésre szánt források arányának növelése
  • Minden településen minimum egy közösségi hely fenntartásának támogatása
Önkormányzatiság visszaállítása

Helyi problémákra helyben, a helyi közösség választott vezetői tudnak megoldást adni, őket kell érdekeltté tenni a fejlesztésekben. Ehhez az első lépés, hogy visszaállítjuk az önkormányzatiságot. A települési önkormányzatokhoz kerül az identitás- és közösségképző programok szervezése, a járási önkormányzatokhoz pedig a több települést érintő, térségi szintű helyi szolgáltatások szervezése és fejlesztése.

Önkormányzati és területfejlesztési minisztérium visszaállítása

A vidéki területek gazdasági fejlődéséhez infrastrukturális beruházásokra és humán beruházásokra egyaránt szükség van. Ehhez azonban egy támogatást koordináló, központi háttérintézmény kell, amely segítően követi és felügyeli a helyi fejlesztési programok sikeres lebonyolítását.

Háromszorosára növeljük a közösségi vidékfejlesztésre szánt források arányát

A 2014-2020-as időszakra a kormány – a korábbiakhoz képest - jelentősen lecsökkentette a közösségi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztési programok támogatását. Jelenleg az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 5%-át költjük LEADER programok támogatására, ami mindössze az Unió által elrendelt kötelező minimum. Mi ezt az arányt háromszorosára növeljük, átalakítva a támogatás folyósításának formáját is. A pályázaton továbbra is helyi akciócsoportok indulhatnak, melyek helyi civilekből, gazdasági szereplőkből és önkormányzatok képviselőiből állnak össze, azonban az elbírálás során a közösség felmért igényeit és elfogadókészségét is döntő szempontként értékeljük. Csak olyan pályázatokat részesítünk támogatásban, amelyek fejlesztési stratégiájára a helyi közösségben igény mutatkozik.

Helyi példa
Balaton-felvidéki fejlesztések

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 2008-ban jött létre, mára pedig több mint 240 tagja van, köztük önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek egyaránt. Az egyesület LEADER akciócsoportként jött létre és céljaként 60 környező település fejlesztését jelölte meg. Programjaik során több száz munkahelyet teremtettek, kétoldalú együttműködési kapcsolatokat hoztak létre vállalkozók, civilek és önkormányzatok között, helyi szolgáltatásaik és termelőik népszerűsítésére létrehozott honlapjuk pedig még applikáció formájában is elérhető. Ehhez hasonló fejlesztési társulások létrejöttét szeretnénk támogatni a LEADER keretösszeg emelésével és a szabályozási változtatásokkal.

A település közös nappalija

A településen élők számára nagyon jelentős fejlődést hozhat egy működő közösségi tér, ahol modern informatikai és könyvtári szolgáltatások állnak rendelkezésre, képzéseket lehet tartani, tanácsokat lehet kérni, közösségi internetezésre, vagy közös filmnézésre, művelődésre vagy csak egyszerűen közös beszélgetésre jönnek össze a helyiek. Ezért a kohéziós pénzekből külön is támogatjuk, hogy minden településen megnyíljon legalább egy közösségi tér. Ezt a támogatást kiegészítjük annak fenntartási költségeivel és egy minőségbiztosított rendszerben foglalkoztatott alkalmazott havi bérével. A közösségi tér munkatársának feladata, hogy segítse a település lakóit a számukra igényelt információk folyamatos megszerzésében, naprakészen tudja, hogy milyen problémával hova fordulhatnak a helyiek. Ezt a feladatkört közösségfejlesztő képzésekkel és rendelkezésre álló online tudástárral, korszerű tudásátadó tréningekkel támogatjuk meg.

Földművelési lehetőség a legszegényebb településeknek

Azokban a térségekben, ahol gyenge az infrastruktúra, rosszak a helyi szolgáltatások és nincs szakképzett munkaerő, nem fognak vállalkozások megjelenni. Az ott élő emberek számára nincs munkahely és megélhetési lehetőség. Néhány hektár föld azonban megoldást nyújtana arra, hogy a település lakosai dolgozzanak és termeljenek a közösség (például a helyi iskola és óvóda) számára. Ezért a Nemzeti Földalapnak adunk egy jogosítványt, hogy a legszegényebb térségekben földet vásároljon a helyi önkormányzatok számára, akik ezt a földet kötelesek a közösség szolgálatába állítani. Mindez lehetőséget ad szociális gazdaságok működtetésére is és rengeteg generációs munkanélkülinek adhat munkát és ezáltal biztos megélhetést.

6.

21. századi magyar agrárium

A rendszerváltozás óta eltelt negyedszázadban a magyar agrárium a politika áldozatává vált.

Miközben a különböző kormányok a szavazatmaximalizálásra törekedtek, és az unió infúziójára kötötték az agráriumot, vidékről eltűnt 800 ezer mezőgazdasági munkahely, eltűnt az állatállomány kétharmada, a szőlő és gyümölcsös terület 40%-a, a zöldségfélék vetésterülete pedig a harmadára esett. Mostanra olyan tudás- és technológiabeli lemaradásba kerültünk, hogy ezen számok újbóli elérése rendes piaci körülmények között versenyképesen nem megoldható.

A hatékony gazdálkodás alapjainak megteremtése

A Momentum stratégiai ágazatként tekint az agráriumra, úgy gondoljuk, hogy egy versenyképes agrárium a nemzetgazdaság szerves részét képezi. A Momentumban hisszük, hogy a hatékony termelés alapját a 21. századi technológia meghonosítása, és az ennek valós gazdaságossági előnyt biztosító optimális birtokméret adja. Nem a birtokméretre, nem a gazdálkodási formára, nem a földtulajdonra, hanem az okszerű földhasználatra, a termelés hatékonyságára és a magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképességére helyezi a hangsúlyt. Ezért fontosnak tartjuk, hogy elősegítsük a gazdák integrációját, és hozzásegítsük őket a valós piaci előnyt nyújtó, ám magas beruházási költséggel rendelkező technológiákhoz.

  • A termelés körei
  • Precíziós termelés támogatása
  • Versenyképes földhasználatot támogató földtörvény
A termelés körei

Jelenleg az egyéni és családi gazdaságok nagy része nem éri el a legújabb technológiák kihasználhatóságához kötött megfelelő birtokméretet. Ezen felül különösen nagy gondot okoz a különböző ágazatok (termesztés, feldolgozás, logisztika, értékesítés és marketing) széttagoltsága, a kistermelő hiába rendelkezik a megfelelő minőségű termékkel, azt nem állítja elő akkora mennyiségben, hogy nagy viszonteladók előtt alkuképes maradjon, vagy az előállított termék nem felel meg a feldolgozóipar elvárásainak. A Momentum lehetőséget nyújt olyan széleskörű és laza integrációk létrejöttéhez, amelyben minden agrárgazdasági szereplő részt vehet (családi vállalkozású takarmánytermelőtől az állattartón át a feldolgozóig), megteremtve a mérethatékonyság alapjait, és közös minőségi szabványok kialakításának lehetőségét. Ezek a termelés körei. Aki részt vesz a termelés köreiben, annak garantáljuk, hogy az integrációban előállított értéke után megkapja a nyereséget, és azt, hogy az integrációba résztvevő értékei a saját, szabadon felhasználható tulajdona marad.

Helyi példa
Borászok együttműködése szekszárdon

A Szekszárd Borvidék Nonprofit Közhasznú Kft. fő célja a Szekszárd térségi és régiós borászathoz kapcsolódó tevékenységek és szervezetek koordinációja, integráció megteremtése, valamint a borkultúra fejlesztése és népszerűsítése. Ennek érdekében a közösségi marketing jellegű akciók kerülnek a tevékenység központjába: rendezvények, marketing-kommunikáció, az egységes arculatot elősegítő fejlesztések, az egyéni pincék törekvéseinek összefogása, koordinálása.

Precíziós termelés támogatása

A szántóföldi gazdálkodásban a legnagyobb versenyelőnyt a korszerű termelés biztosítja, ennek legfontosabb oszlopát a precíziós művelés képezi. A precíziós gazdálkodás eszközeinek alapjául a navigációs és irányítási rendszerek szolgálnak, amelyek elsődlegesen a gépek hatékonyságát növelik (csökkenő állásidő, üzemanyagfogyasztás és bemeneti anyagszükséglet). A pecíziós gazdálkodás három alapvető folyamatra épül, az adatgyűjtés, adatfeldolgozás, döntéshozatal és beavatkozás folyamataira. A Momentumnak kitűzött célja, hogy egy ciklus alatt 100%-ra emelje a precíziós gazdálkodás lefedettségét az országon belül, ezért az olyan 500 hektár alatti gazdákat, akik a termelés körein keresztül elérik a technológiához szükséges mérethatékonyságot, vissza nem térítendő támogatásban, a nagyobb területek gazdáit pedig kamattámogatott hitelben részesítenénk.

Versenyképes földhasználatot támogató földtörvény

A földtörvény földhasználatra vonatkozó passzusai jelenleg nem a professzionális termelőket segítik. A Momentum úgy újítja meg a földtörvényt, hogy a versenyképes termelést folytató gazdákat védje, őket juttassa előnyhöz, ezáltal ösztönözze a korszerű termelést és a jó földkihasználást.

Tudás, a versenyképesség alapja

Akár a többi ágazatban, az agráriumban is a legfontosabb piaci előny a tudás. Ezért agrárpolitikánk kiemelten fogja segíteni a mezőgazdasági szakképzést és oktatást, a szaktanácsadást, valamint az egyetemi és akadémiai szintű agrárkutatást. Ehhez létrehozunk egy Országos Szaktanácsadási Rendszert, mely integrálja magába a kulcsfontosságú infrastruktúrát, mint a növényvédő- és kutatóállomások. Meggyőződésünk, hogy a tudásalapú mezőgazdaságé a jövő, nem pedig a munkaalapúé.

  • Országos Szaktanácsadási Rendszer létrehozása
  • Agrárinfrastruktúra fejlesztése és integrálása
Országos Szaktanácsadási Rendszer létrehozása

A tudás versenyelőnyt ad: ezért létrehozunk egy minden gazda számára helyben elérhető Országos Szaktanácsadási Rendszert. Ehhez szükséges egy egységes tudásalap létrehozása, mely tartalmazza nem csak a fellelhető egyetemes gazdálkodói és technológiai tudást, de a növényvédő- és kutatóállomások napi eredményeit is. Ehhez a rendszer részévé kell tennünk a növényvédő állomásokat, és az agrárium K+F intézeteit. A tanácsadók a helyben hagyományosan jól termeszthető kultúrákkal kapcsolatban minden szükséges tudást biztosítanak a gazdák számára, pénzügyi és üzletvezetési tanácsokkal is ellátják őket, ezen felül digitálisan a rendelkezésükre bocsájtják a legfontosabb friss információkat, mint a várható időjárás, legújabb károkozók elleni védekezési módszerek, legújabb technológiákkal kapcsolatos tudnivalók, és ezek használata.

Helyi példa
Balaton-felvidéki fejlesztések

Ausztriában és Németország egyes területein a gazdák érdekképviseletét tartományi alapon az úgynevezett Landwirtschaftskammern-nek látják el, melynek keretein belül minden gazda számára elérhető szaktanácsadási rendszert biztosítanak. Ezeket nagyrészt az állam finanszírozza, amit kiegészít a tagság, illetve a fizetős szolgáltatásokból befolyó bevételek. Az egyes régiókon belül több, szétszórt irodájuk is van, hogy a tanácsadásért ne kelljen a régió fővárosába menni. A tanácsadói rendszer sok témakörre kiterjed, a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó témákon túl tanácsot adva például üzletvezetésben, tervezésben, jogi és adóügyi kérdésekben, de akár nehéz helyzetbe került gazdáknak is nyújtanak segítséget. A gazdák számára elérhetőek az információk egy webes felületen is. Ausztriában az általános tanácsadás mellett a gazdák heti rendszerességgel elektronikus hírlevelet is kapnak, melyben a heti időjárási viszonyokról és az aktuális K+F eredményekről kapnak tájékoztatást. Ha pedig valami különleges eset áll fenn (például új kártevő vagy betegség jelenik meg), az erre való felkészülés lehetőségeiről is azonnal információ érkezik.

Agrárinfrastruktúra fejlesztése és integrálása

A növényvédő állomások egy jól működő rendszerben szerves részét képezik a gazdák mindennapjainak, ezen keresztül szerezhetik be a naprakész tudást, ami az ültetvények egészségesen tartásához szükséges. Ezért az Országos Szaktanácsadási Rendszer felügyelete alatt extra anyagi forrásokhoz juttatnánk ezeket, és visszaállítanánk az Orbán-kormány előtti funkciókat. Az innováció nyújtotta lépéselőny segítségével a magyar szaktanácsadói testület olyan tudást biztosíthat a gazdáknak, mely potenciális előnyt jelent külföldi versenytársaikkal szemben. Ezért azon felül, hogy extra forráshoz juttatjuk az integrált mezőgazdasági kutatóközpontokat, egy központi kutatás-fejlesztés stratégiát dolgozunk ki a szakmával és a felsőoktatási intézményekkel közösen, melynek középpontjában a gyakorlati kutatások állnak, legyen szó honos kultúrnövényekkel kapcsolatos kutatásokról, technológiai innovációról vagy az éghajlatváltozás okozta nehézségek kutatásáról. Az égető szakemberhiányt a szakképzés és az agrár-felsőoktatás átszervezésével oldanánk meg.

Természetes alapanyagok, organikus mezőgazdaság

A Momentum nem az iparszerű mezőgazdasági nyersanyagtermelésben és élelmiszergyártásban látja a magyar agrárium jövőjét, hanem a természetes anyagokat alkalmazó, egészséges élelmiszereket előállítani tudó mezőgazdaságban. A 20. századi iparszerű agrártermelés súlyosan rombolta a környezetet, a biodiverzitást. A szintetikus úton előállított gyomirtók, rovar- és gombaölő vegyszerek, valamint a hozamfokozó hormonok használata pedig a fogyasztók egészségét közvetlenül is károsító élelmiszereket állított elő. A Momentum szerint igazi jövője az organikus mezőgazdasági nyersanyag- és élelmiszertermelésnek van, ezért a termelőket, a feldolgozókat is ebbe az irányba fogja orientálja agrárpolitikájával.

Intenzív kultúrák támogatása

A Momentumban hisszük, hogy adottságainkat: a világgazdaság szempontjából kicsiny össz birtokméretet, de termelés szempontból jó időjárási viszonyokat és kiváló minőségű termőföldeket a lehető leghatékonyabban kell kihasználni. A Momentum hisz a versenyképes, tudásalapú és intenzív termelésen alapuló magyar agráriumban. Az intenzív kultúrák óriási gazdasági potenciált rejtenek magukban: a méretgazdaságosság küszöbe jóval alacsonyabb, a hektáronkénti elérhető profit messze meghaladja a szántóföldi termelésben elérhető profitot, miközben termőföldi és időjárási adottságaink tökéletesek az ilyen kultúráknak, ezért elengedhetetlennek tartjuk az intenzív kultúrákhoz kapcsolódó strukturális problémák megoldását.

  • Extra források bevonása
  • Kertészi infrastrukturális beruházások támogatása
  • Öntözés
Extra források bevonása

A három „nagy” kertészeti fejlesztési jogcímen (üvegház vagy fóliasátor létesítése; gombaházak vagy hűtőházak létesítése; ültetvénytelepítés) összesen közel 65 Mrd. Ft támogatási forrás került kiírásra a 2014-2020. időszakra. Ezen felül feltőkésítjük a Magyar Agrár Garancialapot, mely részben kezességet vállal a gazdák hiteleiért, így megkezdődhet a magántőke beáramlása az agráriumba. A Szaktanácsadói Rendszeren keresztül a gazdák pénzügyi tanácsadásban is részesülnek, így mindig rendelkezésükre áll majd a kellő tőke a megfelelő tudás mellé.

Kertészi infrastrukturális beruházások támogatása

A frisspiaci termékeknél alapvetően a betakarítás utáni folyamatokat (tárolás, válogatás, csomagolás) tartjuk a piacra jutás alapfeltételének. Ezért közvetlen támogatásban részesítjük a termék első piacra vitelét szolgáló beruházásokat olyan integrációk számára, melyek a lehető legnagyobb területen termelnek, és képesek ugyanazon infrastruktúrát használni (a kezelőberendezésektől a hűtőházakon és a logisztikai beruházásokon át a marketing tevékenységekig). Megoldjuk az öntözési szabályozásokkal kapcsolatos problémákat, a szabályokat a természeti adottságokat figyelembe véve ésszerűsítjük.

Öntözés, az intenzitás alapja

A szántóföldi és kertészeti ágazatok versenyképességének javítását elsősorban az öntözési rendszer további kiépítésével és fejlesztésével lehet elérni. Az öntözésben történő előrelépés a növénytermesztésben akár 30-40 %-os terménynövekedést is eredményezhet, továbbá mérsékli a termésmennyiség évek közötti ingadozását. A stratégiánk fő célja a termelés és a minőség stabilizálása és növelése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mint létfontosságú ágazatok biztonságba helyezése. Az öntözésfejlesztési stratégiánk megalkotását, valamint kivitelezését a vízügyi szakhatóság bevonásával, továbbá a szükséges vízügyi és természetvédelmi jogszabályok összehangolásával végezzük. Ezen intézkedés egyik fő eleme vízjogilag művelhető területek megnövelése Magyarországon. Programunkban az állami támogatás mellett történő öntözésfejlesztési, csatorna felújítási és létesítési, valamint tározóépítési eljárást hirdetünk meg. Mindezek részeként javítani kívánjuk a termelői együttműködések rendszerét, a felszíni vizek közvetlen elérhetőségének lehetőségét, illetve az ide tartozó infrastruktúra-rendszerek állapotát és egyszerűsíteni a vízjogi engedélyezési rendszerek összetettségét. Ezzel együtt hatékonyabbá és szervezettebbé kívánjuk tenni a vízjogi engedélyek iránti kérelmek engedélyezésének/elbírálásának folyamatát. Alapvető célként tűztük ki a szomszédos országokkal történő szoros együttműködés lehetőségét a vízgazdálkodási és árvízvédelmi feladatok együttes ellátása érdekében. Továbbá cél az értékes területek gyors árvízmentesítése, illetve a kevésbé értékes területeken történő vízvisszatartás megoldása.

Versenyképes állattartás

Egy integrált mezőgazdasági termelési rendszer működtetéséhez nélkülözhetetlen a meglévő, illetve potenciális bel- és külpiaci igények felmérése, illetve a genetikai állomány fejlesztése. Az intenzív állattartó rendszerek létrehozásánál fő célként tűztük ki a genetikai kutatások és a fejlesztések gyakorlatba ültetésének megteremtését a súlyos genetikai lemaradás megszüntetése érdekében.

  • Integrált mezőgazdasági termelés
  • szárnyas-feldolgozóipar fejlesztése
  • Sertésszaporító üzemek modernizálása
A nemzetközi versenyképesség alapjai

A takarmányellátás költségeinek mérséklése, a hozzáértő munkaerő alkalmazásának biztosítása, a gazdák közötti bizalmi viszony megteremtése, a feldolgozó ipar kapacitásának bővítése, valamint a trágyakezelés kölcsönös hasznosságon nyugvó alapjainak megteremtése együtt szükséges egy jól működő, termékeny és sikeres integráció kiépítéséhez. Mindemellett a genetikai állomány javításának elősegítése is elhanyagolhatatlan. Az eredményes, sikeres jövő megalapozásaként a gazdaságba történő szakértők bevonását, valamint egy egységes, szervezett tenyésztési koncepció kiépítését céloztuk meg. Fontos feladatként tekintünk egy hatékony központi teljesítményvizsgálati állomás, valamint egy elfogulatlan szaktanácsadási rendszer megalkotására. Élőállat és állati termék külföldi piacról történő behozatalának fokozatos mérséklése, az állategészségügyi és népegészségügyi szabályok szigorítása, a bizonytalan eredetű, illetve a Magyarországon szabott minőségi kritériumszint alá tartozó állati eredetű termékek behozatalának korlátozása mind stratégiánk fő elemeként szolgál.

Baromfitartás, mint kiaknázatlan lehetőség

Hazánkban a sertés- és baromfiágazatban rengeteg kihasználatlan potenciál rejtőzik. A magyar csirke minőségben világszínvonalú, a víziszárnyas-exportban pedig óriási lehetőségek látunk. A szárnyas-feldolgozóipar fejlesztésével nagy lökést adhatunk az ágazatnak, hogy az EU fontos szereplőivé váljunk, a Momentum-kormány ezért vissza nem térítendő támogatással és kamattámogatott hitellel segíti elő a meglévő feldolgozóüzemek modernizálását, illetve hoz létre újakat, olyan integrációk segítségével, melyekben a lehető legmagasabb egyedszám mellett a kacsa, liba és gyöngytyúk egyedek aránya maximális, illetve a legszélesebb körű integrációt hozzák létre a takarmánykukorica előállításától a libamájpástétom felszolgálásáig.

Sertés-génállomány javítása

Hazánkban az alapvetően jó hagyományokkal és adottságokkal rendelkező sertéstartás hanyatlik. A feldolgozó üzemeink importra szorulnak, a magyar sertés alulmarad az árversenyben. A versenyképtelen termelés legfőbb okozója a rossz szaporulat, melynek a rossz génállomány és a szaporító üzemek rossz állapota áll a hátterében. Ezért a génállomány javítását az agrár K+F központi témájává tesszük, illetve vissza nem térítendő támogatással és kamattámogatott hitellel támogatjuk a szaporító üzemek modernizálását.

Csatlakozz, támogass, kapcsolat, kövess minket

Csatlakozz

Csatlakozz a Momentumhoz, tegyünk közösen az országért!

Csatlakozok
Az oldal sütiket használ. Bővebb információt az adatvédelmi tájékoztatóban találsz. +